Barcelonában a gótikától Gaudiig

Barcelona mindig is az építészet, étel, divat, stílus, zene és szórakozás peremén állt. Katalónia fővárosa egyértelműen mediterrán város, nemcsak földrajzi elhelyezkedése folytán, hanem történelme, hagyománya és kulturális befolyása miatt is.

Kivételes helyen: az Ibériai félsziget észak-keleti partján és a földközi-tenger peremén Barcelona a második legnagyobb város Spanyolországban. Egyúttal Katalónia fővárosa, mely egyike a 17 autonóm közösségnek, mely Spanyolországot alkotja. Két hivatalos nyelvet beszélnek Barcelonában: katalánt és a kasztíliai spanyolt. Barcelona városának 1.510.000 lakosa van, de ez a szám több mint 4.000.000 ha a kívül eső területeket is beleszámítjuk. Az alábbiakban felsorolunk néhány kötelező látnivalót a városból.

La Rambla Mindössze Öt különálló utca ez a városrész. La Rambla (más neve: Las Ramblas) egy háromsávos gyalogos bulvár tele utcai zenészekkel, élő szobrokkal, pantomimszínészekkel és vándorló árusokkal, akik a lottószelvényektől az ékszerekig minden árulnak. A zajos bolhapiac a La Rambla második épületében megér egy látogatást, ugyanúgy, mint a közelben lévő Palau de la Virreina, a hatalmas XVIII. századi rokokó palota. A szomszédban a La Rambla legszínesebb piaca van, a Mercat de la Boqueria. Szinte ugyanitt a Boqueria mozaik és a Miró által szignált kockakő. A La Rambla következő szakaszában a Gran Teatre del Liceu áll, a híres XIX. századi operaház. A La Rambla a Plaça Reial alatt határozottan színessé válik, számos nightclubbal és peep-show-val. A La Rambla a Colom-nál (Kolumbusz szobor) és a kikötőben végződik. Az emlékműtől nem messze az Avinguda de les Drassanes-en áll a Reials Drassanes (Királyi hajógyár), ami helyet ad a hajózási múzeumnak (Museu Marítim). Több tengeri felszerelés van itt – hajók, modellek, térképek, képek és XVI. századi gályák.

Barri Gotic A Barri Gotic, a középkori gótikus épületek gyűjteménye csupán néhány utcasarokra van a La Ramblától, és egyben középpontja a régi Barcelonának. Ez a labirintus összeköti a sötét utcákat és tereket, tele van kávéházakkal és bárokkal éppúgy, mint a város legolcsóbb szálláshelyeivel. Az épületek legtöbbje a XIV. és XV. századból származik, amikor Barcelona kereskedelmi fejlődése csúcspontján volt. A negyed középpontja a Plaça de Sant Jaume körül egy tágas négyszögletes tér, mely az élénk piac helyszíne, és egyike a heti sardana-tánc színtereinek. A város két meghatározó épülete is megtalálható ebben a negyedben: az Ajuntament és a Palau de la Generalitat.

Museu Picasso A Picasso múzeum Barcelona leglátogatottabb múzeuma. Egy feltűnően szép kőpalotában, a Carrer de Montcadan kapott elhelyezést a múzeum. A Picasso múzeum számos művet mutat be a művész munkásságából: nyomon követve a korai évek művészetét és különösen erős kék korszakában melyek képe például a Defenceless, kerámiái és 1890-es korai művei. A második emeleten láthatók a barcelonai és a párizsi művek 1900- 1904ig, számos impresszionista hatású művével együtt. A Senyora Canals (1905) portréja, lila korszakából szintén ki van állítva. A késői művek között, melyeket Cannesban 1957 környékén festett, egy összetett technikai sorozat részei (Las Meninas).

La Sagrada Familia Barcelona egyik világszerte ismert szimbóluma. A monumentális bazilika pontos neve: El Temple Expiatori de la Sagrada Família (A Szent család engesztelő temploma) Gaudí leghíresebb műve és egyben legkifinomultabb példája vizionárius géniuszának. Az építész 1883- ban vállalta el a feladatot és a munkálatokat 1882-ben F. del Villar kezdte meg. Gaudi egész hátralevő életét e nagyratörő vállalkozásnak szentelte, hiszen a bazilika hirtelen halála folytán befejezetlen maradt. Gaudí szinte megszállottjává vált a templomnak. 1926. június 7-én Gaudit elütötte egy autó miközben átkelt a Gran Vía a Geronánál, a templomhoz tartva. Három nappal később, 74 évesen halt meg Gaudí. Habár a munka folytatódott a templomon, a munkálatokat 1936-ban megszakították, amikor a spanyol polgárháború lövései elégették az altemplomot és Gaudí tanulmányait, megjegyzéseivel és rajzaival együtt. Az épület alapját 1952-ben fejezték be felhasználva a megmaradt rajzokat és az élethű modelleket annak ellenére, hogy a munka folytatása sok vitát váltott ki. 1954-től 1976-ig a homlokzatot és a latin kereszt négy tornyát fejezték be a nyugati oldalon. Josep. M. Subirachs szobrász 1987-ben csatlakozott a munkacsapathoz, hogy a latin kereszt szobrain dolgozzon. Napjainkban a megépült rész nyitva áll a látogatók előtt éppúgy, mint a kis Museu del Temple Expiatori de la Sagrada Família makettekkel és rajzokkal mutatva be az építés folyamatát. A tornyokba fel lehet menni, és innen belátható az egész város.

La Pedrera Egy másik remekműve Gaudínak a La Pedrera, amely 1905 és 1910 között épült, mint lakás és irodaház kombinációja. A ház szürke kőhomlokzata hullám-effektust teremt, melyet még inkább kiemelnek a kovácsoltvas balkonok. A látogatók körüljárhatják az egész épületet és felmehetnek a tetőre, ahol a hatalmas többszínű kéménytoldalékok mint középkori lovagok magasodnak. Nyári hétvégi éjszakákon a megvilágított tető mutatós látványt kínál. A tető alatti szint egy szerény, Gaudí műveinek szánt múzeum.

Park Güell Gaudí főnöke, Eusebi Güell, tervezett egy külvárosi várost. Több mint 60 házparcellát hozott létre, jóllehet csak két otthont építettek fel a területen. A terv radikális volt annak idején, mint ingatlanprojekt teljes kudarc. A barcelonai városi tanács 1922- ben vette meg a területet és a rákövetkező évben városi parkot létesített rajta. Gaudí kitért a terület planírozása elől, így a park útjainak hálózata tekervényes, követik a föld körvonalait. A legalacsonyabb pont a bejárat, ahonnan egy kettős lépcsősor vezet az oszlopkamrába. Eldugott területein ötletes viaduktok és oszlopos folyosók találhatóak, melyek kialakításukkal természetes formákat elevenítenek meg.

Gúell Palace 1888- ban építette Antonio Gaudí. A palota előcsarnokában az ablakokon besugárzó fényt három nagy parabolikus bolthajtás tompítja le. A toronymagas boltívek egy gótikus ablak benyomását keltik; de a Gaudí által alkalmazott Guell palotai ablakok négyszögletesek – más szavakkal, ellenpontozásul szolgálnak a boltívekhez. Ezek a boltívek napvilágra hozzák az Art Nouveau-val kapcsolatos első aggályait. A bejárati kapu Art Nouveau elemeit megismétli az épületben. Az előcsarnok, mely három emelet magas, az épület középpontja. A helyiséget egy kupola fedi, melybe Gaudi számos kerek mélyedést helyezett el. Az összkép hajlítottsága ismétlődik magában az épületben, pontosabban a tetőn.

Gràcia Külváros a XIX. század óta, Gràcia vegyesen otthona művészeknek, diákoknak és az értelmiségieknek, keveredve az átlagemberekkel, akik józan atmoszférát kölcsönöznek a városrésznek. Kedves parkok vannak itt melyek napközben élvezhetőek, éjszaka ellenben a főtér válik népszerű és vidám találkozóhellyé. Gràcia 1897-ben olvadt bele Barcelona városába. Azokban az időkben adódott munka bőven, hiszen a városnak rengeteg szegény utcája, iskolája és klinikája volt, és nem volt sem utcai világítás, sem csatornázás. Az 1960-as és az 1970-es években a terület divatba jött a radikálisok és a bohémek számára és máig megőrizte ezt a légkört. A Plaça del Sol egy kellemes hely a napközi üldögélésre, kávéházakkal és a XIX. század derűs építészetével körülvéve.

Montjuic Montjuich, egy hegy mely a városközpontra néz, egyben otthona néhány szépművészeti galériának és az 1992-es olimpiai játékok fő helyszíneinek. Közeledve a Plaça d'Espanya területére az északi oldalon látható a Plaça de Braus emlékmű, egy korábbi aréna, ahol a Beatles 1966-ban játszott. Mögötte fekszik a Parc Joan Miró, ahol Miró igen fallikus szobra: a Dona i Ocell (Asszony és madár) áll. A közelben a Palau Nacional ad helyet a Museu Nacional d'Art de Catalunya -nak, melynek lenyűgöző gyűjteménye van a román stílusból. A Palau Nacional alatt nyúló teraszsoron szökőkutak vannak, beleértve a legnagyobbat, a La Font Magica-t, mely fény és zeneelőadással éled fel nyári estéken. A Montjuic észak-nyugati részén van a Spanyol falu, a Poble Espanyol. Első látásra egyszerűen egy ‘turista látványosság’,de ennél jóval több második látásra. Az Anella Olímpica (olimpiai körút) a sportintézmények fő csoportja, ahol az 1992-es játékok fő eseményeit tartották. A hegyről lefelé másfajta remekművet nézhetünk meg, a Fundació Joan Miró-t, Barcelona legnagyobb XX. századi katalán művészének galériáját.

Monestir de Montserrat Montserrat 50km-re található Barcelonától, kísérteties kőszirtjeivel, lerombolt remetelakaival, monostorával és turisták hordáival. A Monestir de Montserrat monostort 1025-ben alapították megemlékezvén a Szűz Mária látomásokról. Ma mintegy 80 szerzetes közösségének lakhelye, zarándokok jönnek tisztelni a La Moreneta-t (a fekete Szűz Mária), ami egy XII. századi román faszobor Máriával és a kis Jézussal. A La Moreneta Katalónia hivatalos patrónusa 1881 óta. A legdrámaibb megközelítése Montserrat- nak kötélpályán történik.