Toszkána tartomány fővárosának, mely az Arno partjain terül el, mintegy fél milliós lakossága van, az adriai és tirrén tenger között majdnem az itáliai félsziget közepén. Olyan város, mely nyüzsög ipartól és iparos céhektől, kereskedelemtől és kultúrától, művészettől és tudománytól. A klíma meleg, de inkább változó szeles telekkel és forró nyárral.

A románok által a Kr. előtti I. században alapított Firenze újjászületését a barbár idők hanyatlása után a Karolingok alatt kezdte, és civilizációja legmagasabb tetőpontját a XI. és XV. század között érte el, mint szabad város, egyensúlyban tartva az uralkodók törvényen alapuló és a pápa hatalmát, legyőzve az áldatlan civódást a Guelf és Ghibellinek között. A XV. században a Medici család uralma alá került, akik később Toszkána nagyhercegei lettek. Ez volt az az időszak, amikor a város dicsősége tetőpontján volt a művészetek és kultúra, politika és gazdasági erejét illetően. A Medici nagyhercegnek a Lorraine- házinak, sikerült uralma alá vonni a XVIII. században, amikor 1860-ban Toszkána az olasz királyság része lett, melynek Firenze lett a fővárosa 1865-től 1871-ig. Ebben az évszázadban még egyszer átvette a fontos kulturális és művészeti központ szerepét.

Minden turista látványosság négy zónában csoportosul, melyek mindegyike könnyen látogatható gyalogosan. Firenze földrajzi és történelmi forgáspontjai megismerhetőek, mint azok a részek melyek magukba foglalják a város Duomo-ját, a Santa Croce környékét, San Lorenzo és San Marco északi környéke, a Santa Maria Novella pályaudvartól nyugatra a Piazza della Repubblica Ponte Vecchio, Mercato Nuovo irányába futó zóna, és az Oltrarno zónája a Pitti palotával, Santo Spirito -val, a Boboli- kerttel és a Santa Maria del Carmine templommal. A város keleti zónája megőrizte középkori hangulatát keskeny utcái és ódon sikátorai nyüzsgő sokaságával. A Santa Maria del Fiore vagy Duomo és keresztelőkápolnája, mely Ghiberti - harangtornya pedig Giotto - tervei alapján készült uralja ezt a területet. Az Orsanmichele, egyike a XIII. századi építészet legszebb példáinak a városban, a Via Calzaiuoli-n található. A Bargello galéria a via del Proconsolo –n fekszik. A galéria otthont ad a firenzei reneszánsz szobrok gyűjteményének, Michelangelo, Donatello és Cellini műveinek. A fenséges gótikus Santa Croce bazilika, a Santa Croce Piazzán, kolostorépületek gyűjteménye melyek kerengők körül épültek, ma festmények és vallási szobrok múzeuma. A bazilika helyet ad Galileo és Michelangelo sírköveinek és síremlékeinek, Donatelo és Cimabue keresztre feszítésének, a Pazzi kápolna Brunelleschi és a Bardi kápolna Giotto freskóival. A Piazza della Signoria egyúttal a politikai erő és a városi élet központja a városi tanács idejéig. Ezt a nagy és napos teret a grandiózus Palazzo Vecchio határozza meg, ami háttér-dísze a Signoria nyitott boltíves galériájának, mely egyike a legfontosabb középkori épületeknek Olaszországban.

A Medici zóna elfordul a via de Martelli mentén, mely a város egyik főútja, ami a Duomo és a keresztelőkápolna sikátoránál kezdődik. A környék a San Lorenzo bazilika helyszíne, mely otthont ad néhány nagynevű Medici családtag földi maradványainak. A Palazzo Medici Ricccardi, a család fő rezidenciája, rövid távolságra van innen. A Piazza San Lorenzo környéki utcák nagy és színes piacoktól pezsegnek, melybe beleértendő a központi piac – egy friss élelmiszert áruló két-emeletes épület – is. A zóna, mely a Medicik idejében a nagyherceg istállóinak adott helyet ma a San Marco körzete konventjével. A körzet fiatalos érzést áraszt az egyetemi, konzervatóriumi és képzőművészeti akadémiai diákok népes jelenléte következtében. Az épülettömbök, amik a via Ricasoli sarkán kezdődnek, helyszíne az Akadémiai galériának, az ékszerüzemnek és a Régészeti Múzeumnak. A várost nyugatról a vasútállomás és a Ponte Vecchio határolja. A híd számos antik és modern ékszerüzletnek ad otthont. A Piazza della Repubblica, egyike Firenze legélénkebb környékeinek, nem messze innen található. Ez a zóna kávéházairól és bevásárló területéről híres, itt található a via Vigna Nuova és via de Tornabuoni, mindkettő nagyon elegáns, előkelő üzletek sorával, és XV. és XVIII. századi fontos épületekkel. A Palazzo Strozzi egyik példája a körzet finom épületeinek firenzei reneszánsz stílusban épült számos kulturális intézmény székhelye, beleértve a Gabinetto G.P. Visseux-t.

Oltrarno, alacsony épületek, antik üzletek és műhely-üzletekkel nyugodt zóna. A helyet a Palazzo Pitti és a bonyolultan nyírt sövényű Boboli-kert uralja. A környék helyszíne a Via Maggio-nak és a Piazza di Santo Spirito-nak, mindkettő arisztokratikus épületek sora. A Santa Maria del Carmine, a Piazza del Carmine - ban, a Bancacci kápolnában lévő - Masolino és Masaccio által festett - freskóiról híres.

Bargello Museum A Bargello múzeumban található a leginkább kiterjedt sora az olaszországi középkori és reneszánsz szobroknak. Az említendő művek része Michelangelo részeg Bacchusa, Donatello Dávidja, a Brunelleschi által benyújtott tervek a keresztelőkápolna kapuja pályázatára (Ghiberti nyerte meg) és Giambologna Merkúrja. A Bargello nagyon megerősített külseje emlékeztet az épület korábbi életére, mint rendőrségi főkapitányság és börtön, ahol nagyon sok embert kínoztak meg a középkor idején. A múzeum szomszédságában van a Mária Magdolna kápolna, ahol Giotto műhelyének freskói láthatóak.

Duomo Talán már megismerte Brunelleschi lejtős, vörös cserepes dómját – mely uralkodik Firenze sziluettjén messziről - de ha először érkezik meg a Duomo–hoz (katedrális) - a tere Piazza del Duomo körüli zsúfolt utcákból kétségkívül meghökken a lila, fehér és zöld márvány homlokzat rendezett elevenségétől. Brunelleschi nyerte meg a nyilvános pályázatot, hogy megtervezze a hatalmas dómot, az ókor óta elsőt a maga nemében. Habár jelenleg nagyon repedezett és restaurálás alatt áll, az építészet figyelemre méltó eredménye. A nagy templom teljes neve Cattedrale di Santa Maria del Fiore és a világ negyedik legnagyobb katedrálisa. 1296 ban Arnolfo di Cambio kezdte el, és csaknem 150 évig tartott mire befejezték. 153m hosszú és 38m széles, kivéve a kereszthajót, ami 90m. A katedrálist, melyet helyettesít, Santa Reparatának ajánlották fel, és az belefér egy akkora területébe mely kisebb szélességű, mint a félút lefelé a bejárattól a kereszthajóig.

Piazza della Signoria Megbízhatóan számos turista felbukkanásának helye (ha helyet szeretne, vigyen magával egy biciklicsengőt), a város legpompásabb tere, mely gyakorlatilag véletlenül alakult ki a XIII. században, és – a híres szobrok és történelmi épületek másolatainak sorával – mindig is a firenzei politikai élet középpontja. Politikai krízisek idején a népet ide hívták össze népszavazatok megtételére, mely általában eldöntötte az ellenérdekelt családok sorsát és sűrűn torkollott féktelen zendülésbe. Indulatokat szítottak politikai beszédeket tartva egy „arringhiera” -n (szónoki emelvényen) a Palazzo Vecchio előtt, innen ered az angol 'harangue' szónoklat szó. Mostanában meghatározóan a turisták jelentik a tömeget, kávét kortyolgatva a túlárazott éttermekben, csattogtatva a híres helyszíneken, vagy pózolva az Ammannati Mannerist Neptune- kútja előtt, mely Michelangelo szerint egy tökéletesen szép márványtömb elpocsékolása. Cellini Perseus-a, Medusa levágott fejét tartva figyelmeztetés volt Cosimo ellenségei számára, bemutatva mi történik ha átlépik a határt, és a legszebb eredeti mű a téren.

Piazza San Lorenzo Ez a kedves hely visszaidézi Firenze virágzása idejét, amikor Cosimo de' Medici volt a király és tobzódott a kulturális kreativitástól. A San Lorenzo bazilikát 1425 –ben kezdte el építtetni, és a város legtisztábban reneszánsz templomának tartják. A keleti homlokzat különösen érdekes, gyéren díszített és felidézi az antik falazatot. A Medici család plébánia-temploma volt, és a család sok tagját itt temették el. Donatello építette a bronz szószéket és a kápolnák egyikében van eltemetve. A kolostoron áthaladva elérjük a Laurenziana könyvtárat, ez a tetemes könyvgyűjtemény a családot szolgálta és sajátossága fennkölt lépcsőháza Michelangelotól. A Medici kápolnák pazarul díszítettek értékes márvánnyal és féldrágakövekkel, a legtöbb hatalmas Medicit itt temették el. Az új sekrestyét Michelangelo építette, és itt vannak éjszaka és nappal pirkadat és alkony című szobrai.

Pitti Palace Egyike az Arno déli partjának leinkább látogatott helyeinek, ezt a palotát Brunelleschi tervezte a Pitti családnak, a Medici család riválisának. Hatalmas és impozáns épület, és kincsestára a Medici család hatalmas művészeti gyűjteményének beleértve Raphael, Filippo Lippi, Tintoretto, Veronese és Rubens műveit, mindegyikük pazarul díszített termekben lóg. A helyreállított lakosztályok tolmácsolják a Medicik és a Savoy-ok – akik később elbitorolták helyüket - költekező életmódját. A palota otthont ad egy modern művészeti galériának és egy viselet gyűjteménynek is. A paloták megszállottjai ne hagyják ki a Strozzi palotát, a város egyik lenyűgöző reneszánsz palotáját, és a Rucellai palotát, melyet Leon Battista Alberti tervezett s ma egy Fényképészeti Múzeum. A Pitti palota hátulsó részét veszi körül Firenze legalaposabban kialakított és lélegzetelállító parkja a Boboli-kert. Tökéletes példája a szabályszerű reneszánsz tereprendezésnek, a kertben medencék, szökőkutak, geometrikus határok, fasorral szegélyezett allék, egy grotta és a csillag alakú Forte di Belvedere. A további energiát érdemes lefelé a Via del Belvedere irányába a Piazzale Michelangelo elérésére felhasználni, ami az egyik legszebb látványt nyújtja Firenzéről.

Santa Croce Különleges szédülő érzést nyújthat a Santa Croce templom meglátogatása, mely miatt nincs ok kétségbe esésre. A Stendhal-kórnak eshetünk áldozatul, amely betegséget évente kb. 12 látogatón diagnosztizálnak, és a francia író saját érzései után jegyzik, aki kultur-sokkról és szédülésről számolt be, amikor a XIX. század elején meglátogatta a templomot. Geometrikusan színezett márvány díszíti az épület homlokzatát (a XIX. században építették hozzá), de a valódi élvezet belül fekszik, ahol sok híres firenzei nyugszik békében. A falakat sírok szegélyezik, és 276 sírkő kövezi a padlót. A templom leghíresebb lakói Michelangelo, Macchiavelli, Galileo and Bardi. Különböző kápolnái sajátossága Giotto és della Robbia művészi művei és a nyugodt kolostorokat Brunelleschi tervezte. Santa Croce múzeumának jellegzetessége a részben restaurált Cimabue feszület, melyet az 1966 –os évi áradások rongáltak meg. Más templomok, melyeket érdemes megnézni a szobrokkal teli Orsanmichele; Santa Trinità, Ghirlandaio freskóival; All Saints' Botticelli és Ghirlandaio freskóival; Santa Maria Novella, itt található Masaccio avatási Trinity-je, más jelentős művészi tárggyakkal együtt; a népszerű SS Annunziata; Giambologna újjáalakított San Marco-ja; és a Szentlélek temploma, egyike Brunelleschi utolsó megbízásainak, és bemutatja Filippino Lippi: Madonna és Gyermekét. Egyik nap nézzük meg Michelangelo Dávidját az Accademia galériában. Rendkívüli látvány élőben, más mesterek műveivel együtt, mint Botticelli, Fra Bartolommeo és Giambologna, hogy említsünk néhányat.