Barcelonában a gótikától Gaudiig

Barcelona mindig is az építészet, étel, divat, stílus, zene és szórakozás a csípős peremén áll. A nyár a társasági élet fő ideje az egy héten át tartó Fiesta ünneppel. Viszont egész éven át pezseg a város! Katalónia fővárosa egyértelműen mediterrán város, nemcsak földrajzi elhelyezkedése folytán, hanem ezen felül történelme hagyománya és kulturális befolyása miatt is. Kivételes helyen az ibériai félsziget észak-keleti partján és a földközi-tenger peremén Barcelona a második legnagyobb város Spanyolországban mind méretében mind lakosságszámában. Egyúttal Katalónia fővárosa, mely egyike a 17 autonóm közösségnek, mely Spanyolországot alkotják. Két hivatalos nyelvet beszélnek Barcelonában: katalán, melyet általában beszélnek Katalóniában, és a kasztíliai spanyol. Barcelona városának 1.510.000 lakosa van, de ez a szám több mint 4.000.000 ra szalad fel, ha a kívül eső területeket is beleszámítjuk. Alább sorolunk fel néhány „látni kell” látnivalót a városból.

La Rambla Öt különálló utca feszül egyik végétől a másikig, La Rambla (más neve: Las Ramblas) egy háromsávos gyalogos bulvár tele utcai zenészekkel, élő szobrokkal, pantomimszínészekkel és vándorló árusokkal, akik a lottószelvényektől az ékszerekig minden árulnak. A zajos madárpiac a La Rambla második épületében megér egy látogatást, ugyanúgy, mint a közelben lévő Palau de la Virreina, egy hatalmas XVIII. századi rokokó palota művészeti és szórakozási információkkal és jegyirodával. A következő ajtó a La Rambla legszínesebb piaca, a Mercat de la Boqueria. Dél felé szinte mellette a Boqueria mozaik Mirótól szakítja meg a járdát, melynek egy kockáját aláírta a művész. A La Rambla következő szakaszában büszkélkedik a Gran Teatre del Liceu, a híres XIX századi operaház. A La Rambla a Plaça Reial alatt határozottan színessé válik, a számos vetkőző klubbal és peep-showval. A La Rambla a kiemelkedő emlékmű, a Colom (Kolumbusz szobor) – nál és a kikötőben végződik. Az emlékműben lifttel lehet felmenni. Az emlékműtől nem messze nyugatra, az Avinguda de les Drassanes, állt a Reials Drassanes (Királyi hajógyár), ami helyet ad a megragadó Museu Marítim ( Hajózási múzeumnak). Több tengeri felszerelés van itt, mint amit el tudna képzelni, működő szeksztáns – hajók, modellek, térképek, képek, hajó orrszobrok és XVI. századi gályák.

Barri Gotic A Barri Gotic a középkori gótikus épületek gyűjteménye csupán néhány utcasarokra észak-nyugatra a La Ramblától, és középpontja a régi Barcelonának. Ez a labirintus összeköti a sötét utcákat és tereket, és tele van kávéházakkal és bárokkal éppúgy, mint a város legolcsóbb szálláshelyeivel. Az épületek legtöbbje a XIV. és XV. századból származik, amikor Barcelona kereskedelmi fejlődése csúcspontján volt és mielőtt beolvadt Kasztiliába. A katedrális környékén, ami Spanyolország egyik legnagyobb gótikus épülete látható az ódon városfal része későbbi építményekbe ágyazva. A negyed középpontja a Plaça de Sant Jaume körül, egy tágas négyszögletes tér, mely az élénk piac helyszíne, és egyike a heti sardana tánc színtereinek. A város két meghatározó épülete található itt, az Ajuntament és a Palau de la Generalitat.

Museu Picasso A Picasso múzeum Barcelona leglátogatottabb múzeuma. Három feltűnően szép kőpalotában a Carrer de Montcadan kapott elhelyezést, ami a középkorban bevezető út volt a kikötőbe. A múzeum számos művet mutat be nyomon követve a korai évek művészetét és különösen erős kék korszakában melyek képe például a Defenceless, kerámiái és 1890-es korai művei. A második emeleten láthatók barcelonai és párizsi művek 1900- 1904ig, számos impresszionista befolyású művével együtt. A Senyora Canals (1905) kísértő portréja, lila korszakából szintén ki van állítva. A késői művek között, melyeket Cannesban 1957-ben festett, egy összetett technikai sorozat (Las Meninas), ami leginkább Diego Velazquez's azonos nevű mesterművének tanulmányait tartalmazza.

La Sagrada Familia Barcelona egyik világszerte ismert szimbóluma. La Sagrada Familia bámulatosan lelkesítő. A monumentális bazilika az El Temple Expiatori de la Sagrada Família (A Szent család engesztelő temploma) Gaudí leghíresebb műve és a legkifinomultabb példája vizionárius géniuszának. Az építész 1883- ban vállalta el a feladatot egy korábbi neo-gótikus helyszínen a feladatnak 1882-ben F. del Villar kezdte meg. Gaudi életét szentelte e nagyratörő vállalkozásnak, ami hirtelen halála folytán befejezetlen maradt. Gaudí megszállottjává vált a templomnak annyira, hogy nem csak minden kreatív energiáját szánta rá, hanem helyszíni tanulmányába felvette rezidenciáját is.1926. június7-én Gaudit elütötte egy autó miközben átkelt a Gran Vía a Geronánál. Három nappal később nem nyerve vissza tudatát 74 évesen halt meg Gaudí. A munka folytatódott a teplomon habár 1936-ban megszakították, amikor az altemplomot és Gaudí tanulmányát mely tartalmazta megjegyzéseit és rajzait a spanyol polgárháború lövései, elégették. Az épületet 1952-ben fejezték be bázisul felhasználva a rajzokat és az élethű modelleket annak ellenére, hogy a munka folytatása sok vitát váltott ki. 1954 től 1976-ig, a homlokzatot és a latin kereszt négy tornyát fejezték be a nyugati oldalon. Josep. M. Subirachs a szobrász 1987-ben csatlakozott a munkacsapathoz hogy a latin kereszt portáljának szobrain dolgozzon. Ma, a megépült rész nyitva áll a látogatók előtt éppúgy, mint a kis Museu del Temple Expiatori de la Sagrada Família makettekkel és rajzokkal mutatva be az építés folyamatát. A tornyokba fel lehet menni és a város hihetetlen látványát kínálja.

La Pedrera Egy másik remekműve Gaudínak a La Pedrera 1905 és 1910 között épült, mint egy kombinált lakás és iroda háztömb. Korábban a Casa Milŕ ma inkább La Pedrerának ismert (a kőbánya) egyenetlen szürke kőhomlokzata miatt, mely hullámossá tesz egy utcasarkot – hullám-effektust teremtve, melyet még inkább kiemelnek választékos kovácsoltvas balkonjai. A látogatók körüljárhatnak az épületben és felmehetnek a tetőre, ahol hatalmas többszínű kéménytoldalékok, mint középkori lovagok magasodnak. Nyári hétvégi éjszakákon a tető megvilágított és mutatós látványt kínál Barcelonáról. A tető alatti szint egy szerény Gaudí műveinek szánt múzeum.

Park Güell Gaudí főnöke, Eusebi Güell, tervezett egy külvárosi várost. Birtoka messze volt Barcelona felett, észak-nyugatra és egy kis távolságra a várostól. Több mint 60 házparcellát hozott létre jóllehet csak két otthont építettek fel a területen. A terv radikális volt annak idején és mint ingatlanprojekt kudarc. A barcelonai városi tanács 1922- ben vette meg a területet és a rákövetkező évben városi parkot létesített rajta. Gaudí kitért a terület planírozása elől, így a park útjainak hálózata tekervényes, s melyek követik a föld körvonalait. A legalacsonyabb pont a bejárat, ahonnan egy kettős lépcsőház vezet az oszlopkamrába, melynek plafonja szolgál a hatalmas köztér padlójául. Eldugott területein ötletes viaduktok és oszlopos folyosók találhatóak, melyek kialakításukkal természetes formákat elevenítenek meg.

Gúell Palace 1888- ban építette Antonio Gaudí. A palota előcsarnokában az ablakokon besugárzó fényt három nagy parabolikus bolthajtás tompítja le szürke simára polírozott oszlopokból formáltan. A toronymagas boltívek egy gótikus ablak benyomását keltik; de a Gaudí által alkalmazott Guell palotai ablakok négyszögletesek – más szavakkal, ellenpontozásul szolgálnak a boltívekhez. Ezek a boltívek napvilágra hozzák az Art Nouveau-val kapcsolatos első aggályait. A bejárati kapu Art Nouveau elemeit megismétli az épületben. Először is, pazar dekoráció van az oszlopokon, melyekből figyelemre méltó számú van: a vastag, támogató, kagyló-mintás csiszolt szürke oszlopok agyagpalából, amit a Pirenneusok kőbányájában fejtenek. Egy előcsarnok, mely három emelet magas az épület középpontja. Helyettesíti, - mintha lenne - a normális belső udvart, de ugyanakkor azt a benyomást kelti mintha egy hatalmas barokk templomban lennénk. A helyiséget egy kupola fedi, melybe Gaudi számos kerek mélyedést helyezett el. Az összkép hajlítottsága ismétlődik magában az épületben, pontosabban a tetőn.

Gràcia Kész külváros a XIX. század óta, Gràcia vegyesen otthona művészeknek, diákoknak és az intelligenciának keveredve az átlagemberekkel, akik józan atmoszférát kölcsönöznek neki. Kedves parkok vannak itt melyek napközben élvezhetőek, és éjszaka a főtér válik népszerű és vidám találkozóhellyé. A valamikor külön falu északra L’Eixample-tól, és aztán a XIX. században ipari terület híres republikánus és liberális eszméiről, Gràcia 1897-ben olvadt bele Barcelona városába. Azokban az időkben adódott néhány elhatározandó teendő, mert a városnak szegény utcái, iskolái és klinikái voltak, és nem volt sem utcai világítás, sem csatornázás. Az 1960 -as és az 1970-es években a terület divatba jött a radikálisok és a bohémek számára és máig megőrizte ezt a légkört, – számos az újdonságokért rajongó helyi szellemi nagyság biztossá teszi, hogy rendszresen lássák őket Gràcia bárjai és kávéházai körül. Plaça del Sol egy kellemes hely a napközi üldögélésre, kávéházakkal és a XIX. század derűs építészetével körülvéve.

Montjuïc Montjuich, a hegy lenézve a városközpontra dél- nyugatról otthona néhány szépművészeti galériának kikapcsolódási lehetőségnek, nyugtató parkoknak és az 1992-es olimpiai játékok fő helyszíneinek. Közeledve a Plaça d'Espanya területére és az északi oldalon látható a Plaça de Braus emlékmű, egy korábbi aréna, ahol a Beatles 1966-ban játszott. Mögötte fekszik Parc Joan Miró, ahol Miró igen fallikus szobra a Dona i Ocell (Asszony és madár) áll. A közelben a Palau Nacional ad helyet a Museu Nacional d'Art de Catalunya -nak, melynek lenyűgöző gyűjteménye van a román stílusból. A Palau Nacional alatt nyúló teraszsoron szökőkutak vannak, beleértve a legnagyobbat, a La Font Magica-t, mely fény és zeneelőadással éled fel nyári estéken. A Montjuïc észak-nyugati részén van a (Spanyol falu), Poble Espanyol. Első látásra ez egyszerűen egy ‘turista látványosság’, de egy intrikus albumnak is bizonyul lapkivágatok beragasztására a spanyol építészetből, nagyon meggyőző másolatokkal az összes spanyol vidékről. Az Anella Olímpica (olimpiai körút) a sportintézmények fő csoportja ahol az 1992-es játékok fő eseményeit tartották. A hegyről lefelé másfajta remekművet nézhetünk meg, a Fundació Joan Miró-t, Barcelona legnagyobb XX: századi katalán művészének galériáját. Ez művei legnagyobb egyéni gyűjteménye.

Monestir de Montserrat Montserrat, 50km-re (31mérföld) észak-nyugatra Barcelonától, kísérteties kőszirtjeivel, lerombolt remetelakaival, monostorával és turisták hordáival megszakítja nyaralásukat a Costa Braván. A Monestir de Montserrat monostort 1025-ben alapították megemlékezvén Szűz Mária látomásokról. Ma mintegy 80 szerzetes közösségének lakhelye, zarándokok jönnek tisztelni a La Moreneta (a fekete Szűz Mária), egy XII századi román fa Mária szobor a kis Jézussal; La Moreneta Katalónia hivatalos patrónusa 1881 óta. A legdrámaibb megközelítése Montserrat- nak kötélpályán, ami éppen a monostor alatt érkezik meg a meredek hegyoldalon a szenzációs izgalom után.

KÉPEK